Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kármán József

1998. május 10.

Máj. 3-10. között immár hetedik alkalommal rendezte meg Nagyvárad magyarsága a Varadinum '98 ünnepségsorozatot. A nagyváradi történelmi egyházak, illetve az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete által patronált nyolcnapos rendezvénysorozatból kiemelkedett az elsõ napon, május 3-án lezajlott román-magyar értelmiségi találkozó a Lorántffy Zsuzsánna Református Központban, amelyen megnyitó beszédet mondott Tõkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, Tempfli József római katolikus megyéspüspök, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Vasile Sabau nagyváradi ortodox lelkész; továbbá a máj. 6-án este a Tibor Ernõ Galériában tartott könyvbemutató. Máj. 9-én, a Varadinum '98 utolsó elõtti napján Nagyvárad vendége volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Takács Csaba ügyvezetõ elnök. Az RMDSZ országos vezetõi a nagyváradi RMDSZ-vezetõkkel és -tanácsosokkal a helyi TVS-2 kábeltévé által sugárzott kétórás egyenes adásban ismertették a szövetséget foglalkoztató legfontosabb kérdéseket. Az "Otthon a hazában! Otthont Európában!" címmel sugárzott adásban a szövetségi, illetve ügyvezetõ elnökön kívül részt vett Bara Gyula munkaügyi államtitkár, Varga Gábor megyei RMDSZ-elnök, valamint Dudás Károly a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökségi tagja, illetve Tari István, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége képviseletében. A Varadinum máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László körmenettel, majd este a Kármán József-Szabó Magda szerzõpáros "Fanny hagyományai" címû színdarabjának bemutatójával zárult, a Szigligeti Társulat mûvészeinek elõadásában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1261. sz./

2002. november 20.

Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./

2004. március 2.

Február 26-án Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoportban gyűlt össze a kis társaság a Kölcsey Egyesületben. Pávai Gyula tanár tartott előadást a magyar regényírás megteremtőiről, bemutatta Anonymus Trója-regényét (XIII. század), a Karthauzi Névtelen magyarul írott Ferenc-legendáját, mint első önálló magyar könyvet (XV. század), Dugonics András jezsuita szerzetes Etelka című regényét (1793). Beszélt Kármán József naplóregényéről, a Fanni hagyományairól, Fáy András A Bélteki ház, Jósika Miklós Abafi, Csehek Magyarországon, Magyar kényurak, Eszter, valamint Eötvös József A karthauzi, A falu jegyzője és a Magyarország 1514-ben című regényéről. /Benke Tímea: A magyar regényírás kezdetei. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

2009. június 30.

Június 29-én zajlott a magyar írásbeli érettségi vizsga. Ömböli Irma szaktanfelügyelő szerint általában szép és könnyen megoldható tételek voltak az ideiek. Az első tétel József Attila Ringató című versének elemzése volt megadott szempontok alapján. A második feladatot egy Asztalos István-szöveg képezte, ez esetben meg kellett állapítani, milyen nyelvtani kapcsolóelemek vannak a szövegben. A harmadik tételben értekező fogalmazást kellett írni valószerűség és a fikció kapcsolódásáról a szentimentalista én-regényben. Kidolgozásához Kármán József Fanni hagyományai című regényét lehetett alapul venni. /N. -H. D. : Szép és könnyű tételek a magyar írásbelin. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2014. március 12.

Törünk-zúzunk Budapesten
Budapestre látogatott a Campus szerkesztőségének egy része, hogy a „nagy” szerkesztőségektől lesse el a szakmát. Mint kiderült, sokszor azon sajtóorgánumok szorulnak a legkisebb helyre, amelyeket a legnagyobb intenzitással figyel egy erdélyi magyar diák. De nehogy azt higgye az olvasó, hogy a BBTE újságírás szaka által szervezett kéthetes részképzésen csak az újságírás jövőjére figyelünk. Kinyitjuk a szemünket másra is. Merthogy van, amiért szélesre tárni a pislogóinkat, hiszen Budapest legszélsőbb kerületeiben is találkoztunk megmosolyognivalóval.
Ha már végiglátogattuk a tíz legnagyobb budapesti nevezetességet, és a Lánchíd késő esti, kivilágított idillje sem hat meg annyira, akkor miért ne utazzunk metrón, héven, buszon több mint egy órán keresztül, hogy ószeren bóklászhassunk. Ha a választható járművek dzsungelében eligazodtunk, akkor már csak az „antik szagot” kellett követnünk. Legalábbis a minket útbaigazító bácsika szerint. Az ócskapiac nem volt akkora nagy katarzis. Az ecseri bolhapiac alig nagyobb a kolozsvárinál. Annyibban viszont különbözik, hogy a ruhatenger helyett sokkal inkább találkozunk antik bútorokkal, ékszerekkel. S persze mindenki megtalálja a saját foltját. Mi két ezüstkanál között egy műfajismeret könyvre is bukkantunk. Ez még persze nem jelenti azt, hogy jobban fogunk írni, sem azt, hogy itt véget ér a történet. Merthogy nincs Budapest eltévedés nélkül. Hazafelé menet rossz irányban kerestük a belvárosba visszavezető utat. Útbaigazító akadt itt is. „A falu a másik irányba van.” – hangzott az egyik éppen pihenő ellenőrtől.
Merthogy meg kell oldani azt is, hogy a fényképész is felkerüljön a fotóra. Ezt az ősrégi problémát oldotta meg egy harmincöt év körüli, napbarnított arcú, éles tekintetű, normál magasságú, sármos és roppant kedves BKK (Budapesti Közlekedési Központ) buszvezető. A Campus kutatócsoportunk (CK) saját bőrén tapasztalta e furcsa jelenséget, amelynek megindító oka egy pár perces késés és a csodaszép naphegyi buszmegálló. Mivelhogy orrunk előtt indult el a busz, kénytelenek voltunk megvárni a következő indulását. A vezető közölte velünk, a busz pontosan nyolc perc múlva indul, így kihasználva a kolléganőnk fényképezői hozzáértését, kértünk pár képet a vadnövénnyel körbefuttatott, amolyan Kármán József-i szentimentalista kertre emlékeztető buszmegállóban. Hamarosan „összképi” probléma merült fel: hogyan szerepeljen a képen a fényképészünk is? Számunkra eddig még ismeretlen buszsofőri kedvességgel meg üdeséggel, a mi kis kedvenc járművezetőnk, csupa mosolygás közepette kattintott párat, komolyan és felelősségtudatosan a gépen. Meglepett. (A történet hitelessége miatt meg kell említenünk, hogy csoportunkat csupa mosolygó hölgyemény alkotta, persze, a sofőr tette ettől nem veszíti el „azéletapróörömei” díjat.)
Élményeink lennének ezrével. Időnk viszont kevesebb. Ezért is szolgáltatunk csak ilyen keveset. Csattanóként viszont hadd meséljük el a 444.hu szerkesztőségében történteket. Elöljáróban annyit, hogy becsszó, nem a mi hibánk. A történetről pedig annyit, hogy betörtük az ablakot. Talán ámulatunkban, hogy milyen vagány fiúk szolgáltatják az olvasnivalót, nekidőltünk hevesebben. De így legalább nem kell majd megpucolni...
KRISTÁLY BEÁTA, NAGY KINGA, CK (Campus Kutatócsoport)
Szabadság (Kolozsvár),

2015. április 17.

Tóth Árpád Irodalmi Kör
A magyar felvilágosodás és szentimentalizmus kezdetei
A Tóth Árpád Irodalmi Kör április 21-én, kedden délután 5 órakor tartja soros munkaülését a megyei könyvtár Concordia termében. Regéczy Szabina Perle műfordító ismerteti A magyar felvilágosodás és szentimentalizmus kezdetei című tanulmányát Kármán József halálának 220. évfordulója alkalmából. Felolvasással közreműködnek az irodalmi kör szavalói, az Aurel Vlaicu Általános Iskola (vezető tanár Szabó László), a Csiky Gergely Főgimnázium (vezető tanár Tóthpál Renáta) diákjai. Az est agapéval és Mester József Tamás pécskai költő meglepetésével zárul.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők! 
Nyugati Jelen (Arad)

2015. június 18.

Tóth Árpád Irodalmi Kör
Véget ért a 2014–2015-ös évad
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör június 16-án, kedden délután tartotta évadzáró ülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A kör jeles szavalói a 86 éves Kányádi Sándort köszöntötték, majd dr. Brauch Magda ismertette A mai magyar nyelvállapotcímű tanulmányát. A rendezvény Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő és Kleitz Zoltán amatőr költő felolvasásával, Brittich Erzsébet, Katona István, Ódry Mária és Kolumbán Zsolt képkiállításával zárult. Ezzel véget is ért a 2014–2015-ös évad.
Milyen is volt az elmúlt időszak? Egy kis röpke visszapillantó!
Szeptembertől az irodalom szerelmesei 11 foglalkozáson vettek részt. Megemlékeztek: Karácsony Benőről, Nagy Istvánról, Tompa Lászlóról, Vörösmarty Mihályról, Kármán Józsefről és József Attiláról. A megemlékezéseken közreműködtek az aradi Aurel Vlaicu Általános Iskola (vezető tanár: Szabó László), az aradi Csiky Gergely Főgimnázium (vezető tanár: Nyári Melinda és Tóthpál Renáta), az Ágyai Általános Iskola (vezető tanár: Erdős Márta) és az Erdőhegy-Kisjenői Általános Iskola (vezető tanár: Pusztai Matild) diákjai.
Az esteket Katona Béla, Hevesi József, Kiss Anna, Czermák Ferenc, Lovász Miklós, Kolumbán Zsolt és Gál Zoltán körtagok illusztrálták szavalattal, felolvasással. Előadónk legtöbbször dr. Brauch Magda ny. tanár, irodalomkritikus volt, de külön élményt nyújtott a körtagoknak Matekovits Mária és Mihály tanárházaspárNyelvújítás vagy rombolás című előadása.
Az irodalmi kör alkotóműhelye az idei évadban is bizonyított. Szarvashegyi Rozália, Lovász Miklós, dr. Brauch Magda, Brittich Erzsébet, Simonfi Imre, Hevesi József, Jámbor Ilona, Kleitz Zoltán, Katona Béla, Regéczy Éva, Regéczy Szabina Perle, Gál Zoltán, Jankó András, Nagy Gizella, Ódry Mária fiókjából vers, próza, publicisztika, műfordítás került elő.
Sok volt-e vagy kevés? Döntsék el az irodalom barátai!
A szeptemberi viszontlátásra!
Regéczy Szabina Perle műfordító, az aradi Tóth Árpád Irodalom Kör elnöke
Nyugati Jelen (Arad)

2016. január 29.

Listavezető gyerekkönyvek
A legtöbbet kikölcsönzött olvasmányok 
Az ifjúsági és gyerekirodalmi művek vezetik a Bod Péter Megyei Könyvtárból legtöbbet kikölcsönzött könyvek listáját. Az első helyen az elemi osztályos kisdiákok kedvence, az Egy ropi naplója található, de immár negyedik éve, hogy A Szent Johanna gimi című tinédzsereknek szóló kötet is az élen van.
Elemi osztályosoknak és óvodásoknak szóló kötetek a listavezetők. A legtöbbet kikölcsönzött könyv Jeff Kinney Egy ropi naplója című képregénye, negyedik az Egy Zizi naplója (R. R. Russel), az Idődetektívek (Fabian Lenk) az előkelő hetedik helyet foglalja el, tizenegyedik A magányos kiskutya (Holly Webb). A Geronimo Stilton-könyvek szintén a kisiskolások kedvencei közé tartoznak, ahogyan A bagoly, aki félt a sötétben (Jill Tomlinson) vagy Flóri, a gólkirály (Petra Fietzek) is. A kezdő olvasók leginkább Berg Judit Tökmagok a tűzhányón könyvén „gyakoroltak”. Az óvodások örök kedvence maradt Bartos Erika, a legtöbbet kikölcsönzött kötete pedig Anna és Peti: irány az óvoda!. Fodor Sándor Csipikéjét és Lázár Ervin A Négyszögletű Kerek Erdő meseregényét is sokan forgatták.
A tinilányok kedvence, A Szent Johanna gimi (Leiner Laura) ifjúsági sorozat három évig vezette a toplistát, idén a második helyen áll, a Hűvösvölgyi suli (Maros Edit) a hatodik, míg a Csillagainkban a hiba ( John Green) a 24. helyet foglalja el. A tizenévesek körében még mindig népszerű Lisa Jane Smith Vámpírnaplók című sorozata, valamint Suzanne Collins amerikai írónő Az éhezők viadala című kötete is felkerült a legtöbbet olvasott könyvek listájára. Kissé lennebb csúsztak, de még mindig népszerűek a tizenévesek körében a Meg Cabot-könyvek, mint Allie Finkle szabályai kezdő tiniknek vagy A neveletlen hercegnő naplója, és a Harry Potter-kötetek is jól tartják magukat. A házi olvasmányok közül Antoine de Saint-Exupéry-től A kis herceg, Marton Lili Taligás királya, Kármán Józseftől Fanni hagyományai, valamint Tamási Áron életrajzi regénye, a Bölcső és bagoly szerepel a listán.
A legolvasottabbak közé tartoznak olyan kötetek is mint a Sorstalanság (Kertész Imre), A kék hajú lány (Dóka Péter) vagy az Iskola a határon (Ottlik Géza), ami bizonyíték arra, hogy a divatos tinikönyvektől el lehet jutni egy komolyabb témájú, más hangvételű kötetig.
Hollanda Andrea könyvtáros örvendetesnek tartja, hogy évek óta a gyerek- és ifjúsági irodalom vezeti a toplistát, és hogy egyre nagyobb az érdeklődés az elemi osztályosoknak szóló könyvek iránt, ami azt jelenti, hogy ez a korosztály is kezdi felfedezni az olvasás szépségét. Ez talán a könyvtár által szervezett,  harmadik negyedik osztályosoknak szóló olvasásnépszerűsítő vakációs foglalkozásoknak is köszönhető.
A Bod Péter Megyei Könyvtár mindent megtesz, hogy kielégítse az olvasói igényeket, a gyermekrészleg 30 ezer kötetes állománya folyamatosan bővül, igyekeznek beszerezni a legújabb könyveket, megtalálhatóak mind a magyarországi újdonságok, mind a hazai kiadók gyerekkönyvei. A könyvtár összeállította a tavaly leginkább igényelt szerzők toplistáját is, amit Jeff Kinney, Leiner Laura és Babos Erika vezetnek.
Némethi Katalin. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998